Az épületmodellektől a 3D városmodellekig és tovább…

Lerajzoljam? – kérdik cinikusan az értetlenül bámulótól. Nos, igen, pontosan ez az adatvizualizáció. Az adatok megjelenítése grafikus, vagy képi formában a jobb megértésért, a ránk zuhogó adatmonszunban egyre inkább nélkülözhetetlen. Ezt ismerte fel a Databánya, amely immár második őszi Adatvizualizáció Meetupját rendezte november 11-én pénteken a budapesti Mosaikban.

A kifejezetten adatújságírással, adatvizualizációval, az újságírás innovatív útjaival és data science-szel foglalkozó Databánya csoport által szervezett meetupon négy előadó tartott – magától értetődően szemléletes – előadást az adatok és információk vizuális univerzumáról. A grafikus dizájner Titz Noémi az illusztratív infografikák típusairól, az adatelemző Tóth Borbála a hálózatos megközelítésről, a BME Méréstechnikai és Információs Rendszerek Tanszékén oktató Gönczy László pedig az ingatlan.com adatvizualizációs versenyének győztes csapatáról beszélt. Mellettük Dr. Sik András a Lechner Tudásközponttól „Az épületmodellektől a 3D városmodellekig és tovább…” címmel tartott izgalmas előadást.

A hazai elektronikus építésügy meghatározó szereplőjeként a Lechner nagyon sokféle 2D és 3D adattal dolgozik – mondta el a Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának vezetője a hazai tech-fanok és startup innovátorok új bázisán, a Mosaikban, mely ezen az estén is vonzotta az IT iránt fogékony közösséget.

A jövő az épületléptékű (BIM – Building Information Modelling) és térségi léptékű (GIS – Geographic Information System) adatok kezelésének egységesítése felé mutat, mi is ezen dolgozunk. A két tervezői adatléptéket napi szinten használó építészek és térinformatikusok számára ez a közös nyomvonal roppant hasznos, hisz mindkét világ ugyanazt az adatkezelési logikát alkalmazza: a térbeli és leíró adatok integrált, adatbázis-alapú használatát. Így azonos adatforrásból kiindulva különböző részletezettségű épületmodellek készíthetők, a két szakma eltérő elvárásai szerint. A részletes épületmodellekből aztán városmodellek hozhatók létre, melyek rengeteg felhasználási módot tesznek lehetővé. Ilyen például a benapozottsági térkép, amellyel megnézhető, hogy egy adott épületre napelemeket telepítve mennyi áram termelhető, vagy éppen azt, hogy mennyire árnyékolja be közvetlen környezete. Sokkal szemléletesebb ezeket az információkat térképen, adott esetben 3D-ben látni, mint hosszú wordokben és excel táblázatokban – fejtette ki előadásában Dr. Sik András.

Az előadásról készült videó:

Fotó: Kis Ádám